2. Az így rendelkezésre bocsátott vagyonnal, mint saját tulajdonával, a fenntartó által megállapított éves költségvetés keretein belül önállóan gazdálkodik.

3. Az intézmény tulajdonában ingatlan vagyon nincs.

4. A fenntartó által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökből vásárolt ingó vagyontárgyak az iskola saját tulajdonát képezik.

1.3 Az iskola bemutatása

1.3.1 Az iskola története

Nagykovácsi története egészen a XI. századig nyúlik vissza, de a falu életét mindig is meghatározta a főváros, illetve Buda közelsége. A lakosság összetétele a történelem során sokszor drámai módon (török hódoltság, kitelepítés) átrendeződött. Manapság is nagy változásnak lehetünk tanúi. A főváros zajától „menekülő” – nagyrészt értelmiségiek – kedvelt célpontjává vált a hegyek közt megbújó kis község. A folyamatosan gyarapodó népesség igényei természetesen kulturális téren is jelentkeztek. Több eredménytelen kezdeményezés után végül 1995-ben alakult meg a Nagykovácsi Zenei Alapítvány, mely elsődleges céljaként a Nagykovácsi Zeneiskola fenntartását jelölte meg. Az alapításban elsősorban helybeli művészek vettek részt. Az ő kapcsolataiknak köszönhetően kiváló, neves tanárokból álló tantestületet sikerült összekovácsolni. Erre szükség is volt, mert az egyre növekvő tanulói létszám egyre nagyobb feladatok elé állította az iskola vezetőségét és nevelőit. A pedagógusok egy része Nagykovácsiban lakik, de sokan járnak Budapestről is tanítani.

Az évek során nemcsak a növendékek, hanem a tanszakok száma is jelentősen gyarapodott. 2001 szeptemberétől az iskola új, Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola néven működik. Ebben az évben indult el a Képző-és iparművészeti ág textilműves tanszaka. 2003 szeptemberétől pedig két újabb társművészetet kapcsoltunk be iskolai oktatásunkba, a Táncművészeti ág balett tanszakát és a Színművészet-bábművészeti ág, színjáték tanszak drámajáték tagozatát.

1.3.2 Az iskola és a település kapcsolata

Egy iskola egy nagyvárosban sem élhet elszigetelten. Fokozottan érvényes ez egy kis településen. A Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola és a Nagykovácsi Zenei Alapítvány a kezdetektől fogva feladatának tekintette a község kulturális életének fellendítését, hangversenyek, kiállítások, zenei táborok szervezését, alkotó közösségek, együttesek létrehozását. Mindehhez lehetőséget biztosított az a tény is, hogy a tanárok nagy része előadó művészként, illetve kiállító művészként is tevékenykedik. Hogy a feladatoknak valóban sikerült megfelelni, bizonyítja az önkormányzat által 1999-ben adományozott "Nagykovácsiért" kitüntetés is.

1.3.3 Hagyományaink

- Mozart: Requiem novemberben,

- adventi koncert és kiállítás decemberben,

- farsangi koncert és bál februárban,

- évzáró koncert és képzőművészeti bemutató júniusban,

- rézfúvós zenei tábor júniusban,

- népzenei tábor júliusban,

- képzőművész tábor júniusban,

- Viva la Musica: legalább évi két közös koncert a VII.ker. Molnár Antal Zeneiskolával, a Lauder Javne Zeneiskolával és a Ránki György Művészeti Iskolával (Ráckeve),

- közös koncert az Amerikai Nemzetközi Iskola növendékeivel.

1.3.4 Egyéb rendezvények felsorolása a teljesség igénye nélkül:

- Az iskola bekapcsolódott a Nagykovácsi "Linum" Fesztivál szervezésébe, 2003-ban

- külön koncerten mutatkoztak be tehetséges növendékeink,

- Buda-környéki Zeneiskolák Találkozója (1998. Nagykovácsi),

- Kocsis Zoltán előadása "Bartók és a metronóm" címmel (2000. április),

- Fuvolástalálkozó a Járdányi Pál és a Dorogi Zeneiskolával közösen (2000. április),

- V4 pályázattal a párkányi, prágai zeneiskolákkal közös programok (2006-2007)

Iskolánk növendékei számos, a község önkormányzata, illetve más szervezetek által rendezett programokon is részt vesznek. Ilyenek például:

- Karácsonyi vásár, falunap,

- Szoboravatások, állami ünnepek,

- Hangversenyek a „Környezet a gyermekekért" Alapítvány szervezésében,

- Koncertek az Idősek Világnapján,

- Hidegkúti Fesztivál

- Budakeszi Erkel Napok

1.3.5 Együttesek

- Az iskolában több tanár aktívan foglalkozik a reneszánsz és barokk zene előadásával. Így alakulhatott meg 1999-ben első együttesünk, a "Vietorisz" Együttes, amelynek külföldi fellépései is vannak. Járt már az együttes Hollandiában és Szlovákiában is, ahol valószínűleg visszatérő vendégek lesznek,

- elkezdődött az „utánpótlás” biztosítása is, a Kisvietorisz Együttes megalakulásával,

- iskolánk legnépesebb szakán, a fuvol a szakon működik a Tücsök zenekar,

- nagyon szép sikereket ért el a Füzike népi énekes csoport,

- A balett tanszak Isadora tánc –és majorette csoportja számos fellépésen, versenyen öregbítette iskolánk hírnevét.

- A Rézpatkó néptáncegyüttes határmenti és távolabbi településekre is jár fesztiválokra, versenyekre

1.3.6 Eredmények

1997.

Polner Andrea és Polner Krisztina felvételt nyert a Weiner Leo Zeneművészeti Szakközépiskolába. Tanár: Czidra László.

1999/2000

Novemberben a Népzenei Versenyen (Érd):

Emléklap: Révész Ágnes, Sörös Tímea (ének)

I. díj: Füleki Hajnalka (ének),

II. díj: Havasi Gergő (népi hangszer)

II. díj: Mucsi Gábor (népi hangszer)

II. díj: Sótonyi Márk (nép hangszer)

III.díj: Bedő Eszter (ének) Tanár: Czidráné Bodza Klára.

Januárban részt vettek a Ceglédi Fuvolaversenyen (válogató):

Havasi Zsuzsanna, Janits Ágnes, Tóth Anna, Váry Johanna.

Tanáraik: Ráczné Sztancsik Erika és Turjay Rita.

Februárban a Balassagyarmati Négykezes Zongoraversenyen részt vett Sajermann Zsófia, Sándor Viktória és a nívó díjas Ligeti Anna Sára meghívást kapott az Európai Zongora Találkozóra.

Tanár: Nagy Erika.

Márciusban a Kaposvári Országos Fuvolaversenyen továbbjutó növendék: Tóth Anna.

Tanár: Ráczné Sztancsik Erika.

Szintén márciusban a Pomázi Tekerős Találkozón emléklapot kapott a Népzenei Tanszak. Tanár: Romháti Krisztián

2000/2001

A tanulmányi versenyen: I. dij: Német Nikolett (ének) számára, aki továbbjutott a budapesti döntőbe,

- Tanár: Czidráné Bodza Klára.

A Pesovár Ferenc Országos Csoportos Népdaléneklési Versenyen (Budakalász) első szinten aranyérmet kapott a "FÜZIKE"-Csoport, továbbá ezüstérmes lett Schön Boglárka és Német Nikolett.

- Tanár: Czidráné Bodza Klára.

A népzenei tanulmányokat folytató Dóra Áron - produkciója alapján - lemezfelvételt nyert.

- Tanár: Ladányi Ferenc

2001/2002

A Balassagyarmati Fuvoladuó és Kisegyüttes versenyen

- Nívó díjat kapott Tóth Anna és Czédulás Eszter

- Tanár: Sztancsik Erika

- Kiemelt Nívó díjat kapott Váry Johanna és tanára Sztancsik Erika, aki a Tanári Nívó díjat is megkapta.

2002/2003

- Váry Domonkos felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába

- Tanára: Lorenzné Farkas Zsuzsa

- Pest Megyei Területi Népdaléneklési Verseny (Pomáz) Arany minősítést kapott : Bazánth Zita, Bedő Eszter, Lukácsi Katalin

- Tanáruk: Czidráné Bodza Klára

- Pest Megyei Népdaléneklési Verseny (Gödöllő) Vándorserleget kapott a Füzike Együttes különdíjat kapott Schenk Réka

- Tanáruk: Czidráné Bodza Klára

- Balassagyarmati Országos Négykezes Verseny – Dicsérő oklevelet kapott: Sándor Viktória és Soltész András

- Tanáruk: Wambach Krisztina

2003/2004

- Kertész Dávid felvételt nyert a Szent István Zeneművészeti szakközépiskolába

- Tanárai: Kormos Mária, Kiss Gergely

- Megyei gitárversenyen II. helyezett lett Péteri Dávid, nívó díjat kapott Balogh Eszter és dicsérő oklevelet Kalocsay Károly.

- Tanáruk: Lorenz Dávid

2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

2.1 Pedagógiai alapelveink

Minden iskolában sokféle és szerteágazó tevékenység folyik, ill. folyhat. Mégis,ami hitünk szerint egy jó iskolát megkülönböztet a többitől - többek között - az az, hogy rendelkezik olyan alapvető értékkel/értékekkel, jellegzetességekkel, amik egész működését áthatják, amik minden iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenységében megmutatkoznak.

A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendék aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében személyiségük fejlesztésében.

Alkotó pedagógiai légkör megvalósítására törekszünk, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, türelem, bizalom, megértés, igazságosság.

Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmi-akarati jellemzőket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk.

A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk. A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való tájékozódás képességét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását.

Tantestületünk egyetért abban, hogy alapvető értéknek tekintjük, ami eddig is jellemezte a munkánkat, egy közösséghez, iskolánk közösségéhez, és ezen keresztül a falu közösségéhez, s így a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését.

2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja a közösség építés, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának.

A tanítás-tanulás folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülmények között alkalmazás képességének (kreativitás) kialakításával.

A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a művészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása. A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll:meglássuk, meglássuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom.

Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlődése legalább lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására a tehetség és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik. Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket képességük és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra, másrészt arra törekszünk, hogy az alapfokú művészetoktatás eszközeivel olyan fiatalokat neveljünk, akiket esztétikai ízlésük, igényességük, erkölcsi tartásuk, műveltségük, kultúráltságuk, nyitott személyiségük, kibontakoztatott tehetségük, kommunikációs képességük, szociális érzékenységük alkalmassá tesz arra, hogy önállóan alakítsák sorsukat, hogy korunk kihívásainak mind szakmailag, mind emberileg megfeleljenek és a művészeteket értő és művelő felnőttként éljék le életüket.

2.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

Pedagógiai munkánk középpontjában a személyiségre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. Tudatosítani kell a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését. Tudatosítani kell növendékeinkben a közösség demokratikus működésének értékét és jellemző szabályait. Képviseljék növendékeink az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Elő kell segíteni a szocializáció folyamatait. A növendékek kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.

2.4 A nevelő-oktató munkánk pedagógiai eljárásai

Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat –és problémamegoldáshoz. Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk.Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat. Erősítjük a kortárskapcsolatokat.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési ésminőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően visszajelzést, értékelést adunk a növendékek fejlődéséről. Segítjük az önfejlesztő stratégiájuk alakításában őket.

2.5 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai eszközei.

A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok:

a) a) minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességeinek, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani

b) személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára,

c) a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására

Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk:

A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei;

a) A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

b) A magatartásra ható módszerek;

c) ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési, bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás,

d) A kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából,

e) gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmény kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás.

3 A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások – egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságokból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok négy területre bonthatók:

a) az értelem kiművelésére (kognitív kompetencia)

b) segítő életmódra nevelésre (szociális kompetencia)

c) egészséges és kultúrált életmódra nevelésre (személyes kompetencia)

d) a szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia)

Az alapfokú művészetoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal biztosít lehetőséget. Képzési rendszerünkben az első és a negyedik terület kap nagyobb hangsúlyt.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetjük le.

A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét.

Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben.

A művészetek nevelése biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző-és iparművészetben, valamint a színművészetben ötvöződnek. A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden növendék élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön az önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Különösen az egyéni órák keretében van lehetőség olyan meghitt kapcsolat kiépítésére, mely az egyéni képességek fejlesztésén kívül a személyes problémák felvetését és megoldását is megcélozhatja.

Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői.

A művészetoktatás intenzíven fejleszt számos képességet, transzfer hatása más tudományokra egyértelmű, így az itt tanultak hatékonyan segítik az iskolai munkát. A művészeti oktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek, koreográfiák megtanulásának eredményeképpen fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésési képességet. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a tánclépések megtanulása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti. Iskolánk együtteseinek, csoportjainak működése és a kamarazenélés előtérbe helyezése az összes tanszakon lehetővé teszi, hogy a növendékek szinte képzés kezdetétől részt vehessenek nyilvános rendezvényeinken. Ezáltal segítséget kapnak szabadidejük egy részének hasznos eltöltéséhez. Ezek a jó hangulatú közösségek, a minőségi munka végzése mellett, szocializációs feladatokat is ellátnak. Ugyanakkor a koreográfiák előadása, a kamarazenélés különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat.

A művészeti iskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.

4 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Intézménytípusunk alapvető feladata a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számunkra azt az „utat”, amelyen eredményesen haladhatnak előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól.

A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemző.

A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek:

- az érintett gyerek, gyerekek életkora,

- milyen szinten állnak, mit tudnak,

- milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük,

- mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani,

- mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására,

- milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus,

- mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus,

- milyen elismerés és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért.

Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválasztjuk. Ezek:

- „minőségi „ csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében,

- évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek,

- gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak.

A művészeti képességek(zene, rajz, tánc, színművészet stb.) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészeti tehetség.

A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak az egyes művészeti tanszakokon:

- pályázatokon való részvétel (nemzetközi, országos, regionális, megyei szinteken) minden tanszak,

- versenyeken való részvétel (házi, megyei, regionális, országos, nemzetközi) minden tanszak,

- külső rendezvényeken való szereplés - zene, tánc, színjáték tanszak,

- gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések, ünnepségeken való közreműködés, – zene, tánc, színjáték tanszak,

- helyi tárlatokon való bemutatkozás – képző-és iparművész tanszakok,

- szak-és alkotótáborokon való részvétel – minden tanszak.

A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

A tehetséggondozás feltételei:

- a tehetség felkutatása, felismerése,

- megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása,

- napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelők között,

- olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.),

- a tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni.

A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik – a pedagógus személyisége adja hozzá.

Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e „szakmát művelők személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk”.

5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés iskolánk egyik alapvető célkitűzése. Tudatosítjuk azonban növendékeinkben, hogy a jó közösség nem zárt rendszer, éppen ellenkezőleg, elősegíti, hogy tagjai kapcsolatba léphessenek más közösségekkel, emberekkel.

Iskolánkban a tánc -és színművészeti ágakon, ezek jellegénél fogva csak csoportos órák vannak. Ebből következően a növendékeknek számos alkalommal van lehetőségük közös produkcióval közönség elé állni. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is.

A zeneművészeti ágon egyéni oktatás folyik, de a közösségfejlesztést kiválóan elősegíti a különböző együttesekben való zenélés.

A képző-és iparművészeti ágon tanuló növendékeink szintén csoportos oktatáson vesznek részt, bár ott mindenki egyéni alkotást hoz létre. Itt is van azonban lehetőség az ” összedolgozásra”, hiszen közös alkotások is létrehozhatók.

A különböző művészeti ágak gyakran "dolgoznak össze". A képzőművészeti tanulók kiállítását mindig egy koncerttel nyitjuk meg. A táncosok, színjátszók produkcióiban helyet kapnak a zenei együttesek, a díszletek elkészítésében pedig a képzőművész növendékek is segítenek. Így , bár ritkábban találkoznak a különböző tanszakok növendékei egymással, mint általános vagy középiskolás társaikkal, mégis érzik, hogy egy iskolai közösséghez tartoznak.

Tapasztalatainkból tudjuk, hogy a növendékekkel tett kirándulások, más településeken való szereplések, más települések művészeti csoportjainak fogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban, saját iskolai közösségünk erősítése mellett.

6 A SZÜLŐK, A NÖVENDÉKEK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, FEJLESZTÉSE

6.1 A növendékek és a pedagógusok együttműködésének fórumai:

1.) A növendékek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

2.) A növendékeket az iskola életéről, az iskola munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról a főtárgyi szaktanár folyamatosan tájékoztatja.

3.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

6.2 Szülők, pedagógusok együttműködésének formái

6.2.1 A szülői értekezlet feladata:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

- a szülők tájékoztatása

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről,

- az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

- az iskolai és a csoportközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

- a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

6.2.2 Fogadóóra:

- Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

- tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Minden pedagógus havi egy

- alkalommal a szülők rendelkezésére áll.

6.2.3 Nyílt tanítási napok:

- Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

- mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

- közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Gyakorisága évi egy alkalom, de egyéni kérés, megbeszélés alapján van lehetőség az órák megtekintésére más alkalommal is.

6.2.4 Írásbeli tájékoztató:

- Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy csoport szintű programokról. Eszköze a tájékoztató füzet, a postával kézbesített levél, a faliújság.

6.2.5 Iskolai rendezvények, bemutatók,

- Versenyekre, fellépésekre való szülői kísérés,

- alkalmi beszélgetések,

- A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (Szülői Fórum) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A Szülői Fórum gyakorolja véleményezési jogát, ismerteti a szülők elvárásait, igényeit, véleményét, így tevékenyen részt vesz az intézmény életében és segíti munkánkat.

Minden oktató-nevelő munka eredményességének meghatározója a családi háttér. Ez a mi területünkön különösen fontos. Eredményes pedagógiai munka elképzelhetetlen szülői segítség és támogatás nélkül.

7 A KÉPZÉS RENDJE

7.1 A tanulói jogviszony létesítésének feltételei

Az iskolába jelentkezők elsősorban képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be, de a pedagógiai programunk értékeként tartott személyiségfejlesztés és a művészi képzés nyitottsága révén minden jelentkezőt próbálunk felvenni. A képzés első évében nagy valószínűséggel kiderül, hogy a készségek, a tehetség és a szorgalom áthidalja-e az esetleges kezdeti nehézségeket.

A szaktanár által a felvételi – jelentkezési beszélgetésen folytatott képességvizsgálat lehetséges szempontjai:a zenei előképző és hangszeres tanszakokon:

Az egyes tanszakok képességvizsgálatának szempontjai:

7.1.1 Zeneművészeti ág:

Előképző: hallás, ritmusérzék

Hangszer: előképző eredményes elvégzése (nem kötelező)

hallás, ritmus, manuális készség, választott hangszerre való alkalmasság

7.1.2 Táncművészeti ág:

Mozgás-koordináció, ritmus, zenei érzékenység

7.1.3 Képző-, és iparművészeti ág:

Előképzőben nincsen

Többi évfolyamon: előképző eredményes elvégzése (nem kötelező)

manuális készség, szín-, és forma ismeret,

7.1.4 Szín-, és bábművészeti ág:

Előképzőben nincsen

Többi évfolyamon: előképző eredményes elvégzése (nem kötelező)

mozgás koordináció, beszédkészség,

A beiratkozás korhatára: a 6. évet a tanév megkezdésének első napjáig betöltött és a 22 évet be nem töltött növendék. Kivétel a Zenekuckó (szolfézs kis előképző), ahová a beíratás évének december 31-ig 5. évüket betöltött növendékek is járhatnak.

A felvételről a szaktanár javaslatára az igazgató dönt, aki figyelembe veszi a tanári – személyi kapacitásokat is.

Erről a jelentkezési lap egyidejű kitöltésekor tájékoztatja a szülőt.

7.2 Magasabb évfolyamba sorolás

A felvétel alkalmával a szülő kérésére, vagy a szaktanár javaslatára lehetőség van magasabb évfolyamba sorolásra, amennyiben a tanuló ún. különbözeti vizsgát tesz. Az igazgató által kijelölt vizsgabizottság maximum két tanévnyi követelmény teljesítését igazolhatja, lehetőséget adva ezzel az évfolyam ugrásra.

7.2.1.1 Képzési idő:

12 év (maximálisan)

7.2.1.2 A képzés szakaszai (tagolódása)

a) előképző: 2 év

b) alapfok: 4 - 6 év (ld rövid tanszak)

c) c) továbbképző: 4 év.

7.2.1.3 Tanszakok

a) Zeneművészeti ág:

klasszikus

- furulya

- fuvola

- klarinét

- szaxofon

- trombita

- kürt

- hegedű

- cselló

- gitár

- hárfa

- zongora

- ütő-dob

- cimbalom

- magánének

jazz:

- jazz-zongora

b) Képző-és iparművészeti ág:

- textilműves

c) Szín- és bábművészeti ág:

- színjáték

- bábjáték

d) Táncművészeti ág:

- balett

- néptánc

7.2.1.4 A képzés formája a zenei tanszakokon egyéni és csoportos, a többi tanszakon csoportos.

A csoportalakítás szempontjai:

a) A jelentkezők számának függvényében lehet homogén vagy heterogén a csoport.

b) Csoportlétszám: optimálisan a képző –és iparművészeti , a színművészeti tanszakon 15 fő, a zeneművészeti tanszakon (szolfézs) 10 fő, a táncművészeti szakon 20 fő.

c) A maximális csoportlétszám a táncművészeti tanszakon 25 fő, a zeneművészeti tanszakon (szolfézs) 15 fő, a többi tanszakon 20 fő.

d) Ha egy tanszakon, egy évfolyamon csak egy osztály indul, illetve várható lemorzsolódás, akkor a maximális létszám 10%-kal túlléphető. Ehhez a fenntartó engedélye szükséges.

A képzés kimenetei

a) művészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével,

b) művészeti záróvizsga: a továbbképző befejeztével.

Művészeti alapvizsgát a 2004/2005 tanévben tanulmányaikat az alapfok első évfolyamán megkezdett növendékeknek kell tenniük első ízben, a továbbhaladás feltételeként.

Az alapvizsga és záróvizsga követelményei a tantervi rész mellékletében találhatók.

8 MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, FEJLESZTÉSEK

8.1 A nevelő-oktató munka tárgyi feltételei

A nevelő-oktató munka tárgyi feltételei a helyiségek, azok berendezési tárgyai és a tanszakok speciális taneszközei mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

8.1.1 Iskola épület:

Az iskola épületet a Nagykovácsi Általános Iskola bocsátja rendelkezésünkre egy, a fenntartóval kötött bérleti szerződés keretében. Szeretnénk azonban elérni, hogy legyenek olyan termek, melyekkel önállóan rendelkezhetünk.

8.1.1.1 Bútorzat:

- A tanszakok igényeihez alkalmazkodva minden helyiség megfelelő bútorzattal rendelkezik. Ezek részben bérelt, részben saját tulajdonú eszközök.

8.1.1.2 Eszközök

8.1.1.3 A tanszakok működésének alapvető technikai és szemléltető eszközei biztosítottak.

8.1.1.4 Könyvtár:

Iskolánknak speciális könyv-, kotta-, CD -, és videó tára van. Ennek kezelését egy szerződés keretében a Nagykovácsi Könyvtár végzi.

8.1.1.5 Fejlesztések:

A taneszközök fejlesztése és karbantartása folyamatosan történik, külön eszközfejlesztési terv alapján.

2. A nevelő-oktató munka személyi feltételei

Az intézményben dolgozó pedagógusok mindegyike rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel. A kb. 20 pedagógusból 11 egyetemet, 14 pedig főiskolát végzett. A pedagógusok egy jelentős része gyakorló művészként is dolgozik.

Kollégáink között van Jászai – díjas, Liszt – díjas, Németh László díjas, Kiváló és Érdemes Művész is.

8.1.2 Pedagógus továbbképzés

8.1.2.1 Intézményünkben a pedagógusok továbbképzésének az alábbi céljai vannak:

- a meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése,

- a pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése,

- valamint felkészülés a minőségbiztosítási program megvalósítására,

- a művészetoktatásban jelentkező új tanítási módszerek megismerése

Az iskola konkrét továbbképzési programját külön dokumentum tartalmazza.

9 AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

9.1 Az intézmény munkájának ellenőrzése

Az ellenőrzés célja a végzett munka értékelése, a nevelés-oktatás eredményességének megítélése, a működés jogszerűségének vizsgálata és biztosítása.

9.1.1 Az iskola belső ellenőrzésének feladatai:

- Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok (nevelő-oktató munka ellenőrzése).

- Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok ( munkaerő-bérgazdálkodás, készlet- és energiagazdálkodás., tárgyi eszközgazdálkodás stb.).

- A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója a felelős.

- A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét, az intézmény, mint költségvetési szerv egész tevékenységét és biztosítja az ellenőrzés során felmerülő hibák, helytelen intézkedések kellő időben történő feltárását, fokozza a munka hatékonyságát.

9.1.2 Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

segítse elő a nevelés-oktatás hatékonyságának javulását,

- a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól,

- segítse elő a szakmai, gazdálkodási és egyéb faladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét,

- legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze,

- támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, helytelen intézkedésekre, hibákra,

- az ellenőrzés tartsa tiszteletben a nevelők módszertani önállóságát, ezáltal az elért eredmény tükrében értékelje tevékenységüket.

9.1.3 Az ellenőrzés szintjei:

- vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes),

- tanszakok tagjai egy-egy feladatnál,

- munkamegosztás alapján.

- Az ellenőrzést végzőknek jelentési és beszámolási kötelezettségük van az igazgatóhelyettes és az igazgató számára.

- Az ellenőrzés jellege lehet: időszakos, állandó, kiemelt, speciális, bejelentett, bejelentés nélküli, alkalomszerű.

- Az ellenőrzés lebonyolításának legfontosabb szabálya a tervszerűség.

- Az ellenőrzési tervet az iskola Belső Ellenőrzési Szabályzatával összhangban az igazgató készíti el az éves munkaterv mellékleteként.

9.1.4 Az ellenőrzési terv az alábbiakat tartalmazza:

- az ellenőrizendő területeket, szaktárgyakat, szervezeti egységet,

- az ellenőrzés célját, (témaellenőrzés, célellenőrzés, utóellenőrzés),

- az ellenőrzés jellegét,

- az ellenőrzés formáját,

- az ellenőrzést végző személy, személyek megjelölését, ,

- az ellenőrizendő időszak megjelölését (kezdő és befejező időpontját),

- a tervet, programot kiadó vezető aláírását.

Az ellenőrzés formái változatosak, bennük való választás függ az ellenőrzés területétől és az ellenőrzés céljától.

9.1.5 Az ellenőrzés formái:

- óraellenőrzés,

- tanórán kívüli tevékenység,

- beszámoltatás, kiállítások, előadások, hangversenyek,

- írásos dokumentumok vizsgálata,

- eredményvizsgálatok, felmérések,

- helyszíni ellenőrzések.

9.1.6 Az intézményben folyó munka értékelése, mérése

Az értékelés alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat jelenti a végzett munka eredményeinek (jó és rossz) számbavételét. Az értékelés célja a jobbítás és az ezzel kapcsolatos újabb feladatok meghatározása. Az alábbi értékelési formákat alkalmazzuk attól függően, hogy milyen területet vagy kit és mit értékelünk:

- jelentések,

- beszámolók (nevelőtestületnek, fenntartónak),

- egyéni vagy csoport (tanszaki) megbeszélések,

- minősítések,

- különböző jellegű értekezletek (év végi, félévi, nevelési).

10 A HELYI TANTERV

Az iskolánk helyi tantervében előírt tananyagot és követelményeket a 32/1999.(VIII.18). OM sz. rendelettel módosított 27/1998.(VI.) sz. Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendeletben meghatározottak szerint készítettük el.

10.1 TÁNCMŰVÉSZETI ÁG

10.1.1 AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1.) Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

2.) A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3.) A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

10.1.2 AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

Fejlessze

- a gyerekek és a fiatalok mozgáskultúráját,

- testi-lelki állóképességét,

- kapcsolatteremtő képességét.

Neveljen

- egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat,

- a táncművészetet értő közönséget,

- táncot szerető fiatalokat.

Készítsen fel

- a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódás ösztönzése.

10.1.3 AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

10.1.3.1 Balett tanszak

A képzés ideje : 12 év

Évfolyamok száma : 12 évfolyam

Balett tanszak ÓRATERV

10.1.3.1.1 A tanszak tantárgyai

Kötelező tantárgyak:

- Klasszikus balett

- Balett előkészítő gimnasztika

- Népi gyermekjáték

- Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak:

- Modern-kortárstánc

10.1.3.1.2 Balett előkészítő gimnasztika tantárgy

Előképző 1. és 2. évfolyamon

A két évfolyam a változó gyermeklétszám, valamint pedagógiai-szakmai szempontból összevontan működik. A megvalósítás a tanórákon a differenciált oktatással folyik, és a növendékek képességei és fejlettségi szintjének megfelelően kerülnek alkalmazásra.

A második évfolyamra viszont már nagyobb mennyiséget végeztetünk egy-egy gyakorlatból, és a kivitelezés már izomképzésre is szolgál.

Szakirányú feladatok

Legfontosabb feladata, hogy előkészítse a tanulót a klasszikus balett speciális követelményeire.

Ismertesse meg a tanulóval:

- Testrészeit

- Testrészeinek irányított mozgáslehetőségeit

- A különböző izomcsoportokat

- Az izomcsoportok egymással összefüggő kapcsolatát

- A járás és futásformákat

Fejlessze a tanuló

- Térben való tájékozódását

- Izmainak tudatos használatát

- Tegye képessé a tanulót a tanult tananyag csoportos bemutatására

- Tegye alkalmassá a balett oktatás megkezdésére

- Hangolja rá a nehéz figyelmes munkára, készítse fel izmait a nehezedő gyakorlatok elvégzésére

Követelmények:

- A tanuló ismerje testrészeit, testrészeinek irányított mozgáslehetőségeit

- Ismerje a különböző izomcsoportokat, azok egymással összefüggő kapcsolatát

- A járás és futásformákat

- Legyen képes térben való tájékozódásra, izmainak tudatos használatára

- Legyen képes a tanult tananyag csoportos bemutatására

Alapfokú oktatás 1 – 2. évfolyam (kötelező tárgy)

A növendékek mindenkori fejlettségi állapotával, képességeik függvényében a két év alatt elvégzett gimnasztika feladati és követelményei összevontan kerülnek kifejtésre. Fontosnak tartjuk, hogy a balett tárgyhoz egyre inkább bemelegítésre szolgáló tárgy (gyakorlatok) akár kisebb csoportok, akár egyéni szinten a növendékek azonos szintre hozását célozzák, s egyéni fejlesztéssel és gyakorlatokkal tegyék lehetővé a balett elemeinek könnyebb elsajátítását.

Szakirányú feladatok:

Fejlessze

- A tanuló rugalmasságát

- Tágságát

- Fokozottabban terhelje az egyes testrészeket

- Fokozza hajlékonyságukat

- A tanulók erőnlétét és állóképességét

- Differenciáltan az egyéni képességeknek megfelelő izom- és hajlékonyság fejlesztést szolgálja

Követelmények

Legyen képes a következő gyakorlatok elvégzésére:

- Lábfej gyakorlatok állva: a csípő és a váll ne mozduljon el kapaszkodás nélküli egyensúlyi helyzetben sem:

- rúddal szemben párhuzamos lábbal állva külön jobb és bal lábbal majd mindkét lábbal egyszerre

- később a gyakorlatokat I. és II. pozícióban is elvégezzük

- háttal a rúdnak I. és II. pozícióban

- plié – nyújt – relevé – talp

- bal kézzel fogjuk a rudat, I. poz. Jobb láb dolgozik

- tendu – pipa – spicc – zár : a gyakolratot a’la quatriéme végezzük, majd bal lábbal is

- lábfej gyakorlatok ülve – követelmény: a lefeszített lábfejek megfelelő tartása, a „fecsketartás” kialakulása

- spicc helyzetnél a vádli felugrik, a combizmokat végig fent kell tartani – és a hát végig egyenes

- lábujjak mozgatása

- lábfej körzése kifelé, befelé

- pipa – spicc – két lábbal és váltott lábbal

- a fej mozgatása ülve

- fej döntések jobbra és balra

- fejfordítás jobbra, balra

- fejemelés föl, le

- spárga illetve attitude előkészítése földön ülve, ún. Z ülésben

- gyakorlatok álló helyzetben:

- párhuzamos lábbal hajlítások, nyújtások

- törzs fordítása, hajlások, karkörzések

- járások:

- diagonálban, vagy körben

- Allegró

- Sante: párhizamos lábbal, terpeszben

- Chassé jobb, bal lábbal, majd váltva

- Szökdelés, futás

- Allegró szivacson

Klasszikus balett tantárgy

Általános szakmai feladatok:

Ismertesse meg a tanulóval:

- Mozgásszerveinek funkcióját

- Különböző mozgásfromák összekötését

- Klasszikus balett lépésanyagát

- Táncstílusok sokféleségét

- Különböző tánctechnikák mozgásformáit

- A tánc történetét

Fejlessze a tanuló

- Technikai adottságait

- Mozgásemlékezetét

- Testi, lelki teherníráűsát

- Tér és formaérzékét

- Hallását

- Ritmusérzékét

- Koordinációs készségét

- Dinamikai különbségek iránti érzékét

- Előadási készségét

- A mozgás pontos zenei kivitelezését

- Magabiztos fellépését

Alakítsa ki a tanulóban :

- A tánc iránti szeretet

- Az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet

- Az önkontrollt, és annak tudatos használatát

- A rendszeres munka igényét

- A munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát

- A gondolkodás szükségességének tudatát

- A művészetek iránti nyitottságot

Ösztönözze a tanulót

- Az igényes munkára

- A színházi tánc események látogatására

- Alkalmi eseményeken való szereplésre

- Érzelmi nyitottságra

- Az egészséges életmódra

- A külső megjelenésének igényességére

Adjon teret a tanuló

- Fantáziájának kibontakozására

- Kreativitásának megnyilvánulására

- Az improvizációs készség kibontására

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját:

- Akaratát

- Ízlését

- Személyiségét

- Alkalmazkodó képességét

Alapfok 1. év

Szakirányú feladatok:

Ismertesse a növendékkel:

- A helyes testtartást

- A rúdfogás technikáját

- A helyes légzés technikáját

- Lábhelyzeteket I., II., III. és V. pozícióban

- Karpozíciók a I., II., III:

- A tér beosztását

Fejlessze:

- A pontos kartatást

- A pontos lábpozíciókat

- A helyes testtartást

- Az irányok felismerését

- Az ugrástechnika megalapozása

Követelmények:

A tanuló ismerje:

- A helyes testtartást

- A rúdfogás technikáját

- A helyes légzés technikáját

- Lábhelyzeteket I., II., III. és V. pozícióban

- Karpozíciók a I., II., III:

- A tér beosztását

A növendék legyen képes:

- A gyakorlatokat pontosan végrehajtani

- Az önálló gondolkodásra

- A teret beosztani

- A rudat helyesen fogni

Alapfok 2. év

Szakirányú feladatok:

Ismertesse a növendékkel:

- IV. pozíció lábhelyzetet

- Egyszerű kombinációkat

- Éffacé, croisé irányokat

- En dehors és en dedans fogalmát

- A helyes ugrástechnikát

Fejlessze:

- Pontos kartartást

- A pontos lábpozíciókat

- A pontos irányváltoztatásokat

- Az ugrástechnikát

Követelmények

A tanuló ismerje:

- IV. pozíció lábhelyzetet

- Egyszerű kombinációkat

- Éffacé, croisé irányokat

- En dehors és en dedans fogalmát

- A helyes ugrástechnikát

Legyen képes:

- A gyakorlatok pontos végrehajtására

- Sz ugrásokat helyesen végrehajtani

- Éffacé és croisé irányokat betartani

- En dehors és en dedans pontos megvalósítására

Alapfok 3. év

Szakirányú feladatok:

Ismertesse a tanulóval a

- A fej és kar kíséreteket

- Bonyolultabb kombinációkat

- Nagy pózokat

- Gyorsabb tempókat

Fejlessze

- A helyes kartartást és lábtartást

- A növendék mozgásának koordináltságát

- A szabadláb és a súlyláb nyújtásának helyes kivitelezését

- Ugrása tempóját

Követelmények

A tanuló ismerje:

- A szakkifejezéseket

- A gyakorlatok pontos végrehajtását

- A fej és karkíséreteket

- A nagy pózokat

- Ugrásoknál a gyorsabb tempókat

Legyen képes:

- A szakkifejezések használatára

- A gyakorlatok pontos végrehajtására

- Elsőrendű battement–ok tendu, jeté, pliés formáinak helyes kivitelezésére

- Az ugrások tempójának felgyorsítására

Alapfok 4. év

Szakirányú feladatok:

Egyes gyakorlatok féltalplra emelése

Pózok rúdnál, nagy kartartással

Tour preparációk

35’, 45’, és 90’ gyakorlatok

Követelmények

A tanuló ismerje:

- Az egyes gyakorlatokat féltalpon

- A magas kartartású pózokat

- A tour perparációkat

- A 35, 45 és 90 fokos gyakorlatokat

A növendék legyen képes

- Féltalpon megállni

- A magas pózokat helyesen végrehajtani

- A tour preparációkat bemutatni és a térben elhelyezni

- A 35, 45, 90 fokos gyakorlatok megkülönböztetésére

Alapfok 5. év

Szakirányú feladatok:

Ismertesse a tanulóval:

- A nagy és kispózokat

- En tournant gyakorlatokat

- Tourok kezdetét

- A tourok alatti fejkapás használatát

- A diagonális tourokat

- Lábemeléseket pózokban

Fejlessze:

- Effacé és croisé itrányok helyes tartását,

- Tourok alatt a balance megtalálását

- Lábemelések helyes tartásait

- A tanuló fizikai terhelését

- Koordinált váll, csípő sarok kivitelezését

- Stabil állólábat és fejkapást

Követelmények

A tanuló ismerje:

- Az eddig megtanult gyakorlatok pontos végrehajtását

A növendék legyen képes:

- A koordinált mozgásra

- A kombinációk megvalósítására

- A gyakorlatok szép és pontos kivitelezésére

- Középgyakorlatoknál a stabil állásra

- A növendék értse a fejkapás fontosságát

Alapfok 6. év

Szakirányú feladatok:

- A korábbi évfolyamokon tanultak összegzése,

- az elsajátított tananyag elmélyítése

- a kivitelezés szépítése

- A törzs, a fej, a végtagok harmonikus, koordinált mozgásának fejlesztése

- Az izomzat teherbíró képességének és az ízületek mozgáshatárának fokozása

- Az esetleges hiányosságok pótlása, mind a mozgás szépítésében, mind a kivitelezés precizitásában

Követelmények:

A tanuló legyen képes:

- Gazdagabb és összetettebb kombinációk megvalósítására

Rúdnál

Középen

Az ugrásoknál

- Harmonikus és koordinált mozgásra

- Az első öt évfolyamon tanult gyakorlatok, mozgáskombinációk pontos, harmonikus kivitelezésére

- Harmonikus és koordinált mozgásra

Összességében technikai tudásának és tánckészségének továbbfejlesztésére legyen képes az alapfok elvégzése után.

Továbbképző 1. évfolyam:

Szakirányú feladatok:

- Rúdgyakorlatok pózokban

- Fél talp munkák

- Tourok növelése

- Battirozás alapozása

Követelmények:

A tanuló ismerje:

- A gyakorlatok ritmizált formáját

- Az allongé pózokat

- A 90 fokos gyakorlatokat fél talpon

- Az arabesque helyzeteket

- Az V. és VL. Port-de-brass-okat

- A tourok új formáit

- Az allegrókat battirozva

A növendék legyen képes

- Tartani a ritmust

- A pózok összes változatait megkülönböztetni

- Féltalpon megtalálni a balance helyzetét

- Az allegro-t kellő magasságban és ritmusban végrehajtani

Továbbképző 2. évfolyam:

Szakirányú feladatok:

Plié – relevé-k

Grand tour egy fordulattal

Entrechat battu-k

Tour lent

Követelmények:

A tanuló ismerje:

- A plié – relevé használatát

- A tour lent gyakorlatokat

- A diagonál forgásokat

- Az en suite forgás tour posé-t

- Az első nagy ugrást, sissone formé 90 fokon és pózokban

A növendék legyen képes:

- A plié relevé-k kidolgozására

- A tour lent megszerzett gyakorlatokon keresztül megszerzett izomerejét és állóképességét használni

- A diagonál forgásokat pontosan végrehajtani

- Az en-siute forgásokat megfeleléő csípő és váll tartással végrehajtani

- A nagy allegro-t megfelelő technikával kivitelezni

Továbbképző 3. évfolyam:

Szakirányú feladatok:

- Grand fouetté –k

- Grand allegro-k

- Rúd és középgyakorlatok 90 fokon

- A súlyláb erősítése

- A grand fouetté-k és különböző 90 fokos elemek plié-relevé-vel történő kombinálása, melynek célja a kis és nagy ugrások tisztább kivitelezése

Követelmények:

A tanuló ismerje

- A grand rond –t 90 fokon

- Grand battement jeté-t féltalpon

- Grand battement –t relevé-vel

- Pass de bourrée dessus – dessous entournant-t

- Grand tourokat egy fordulattal

- Tour tire – bouchon-t két fordulattal, majd ugyanezt két fordulattal diagonálban chassé indítással

- Allegro-kat: grand assemblé, contre temps, jeté entrelacé

A tanuló legyen képes:

- Izmainak összpontosítására

- Szellemi és fizikai terhelésre

- Változatos kombinációkra és azok minél pontosabb és szebb kivitelezésére

- A gyakorlatok alatt megszerzett erőnlétének használatára

Továbbképző 4. évfolyam:

Szakirányú feladatok:

- Táncos kombinációk

- Diagonál tourok

- Grand allegro-k bővítése

- A növendékek technikájának csiszolása

- Későbbi koreográfiák könnyebb elsajátításának megalapozása

Követelmények:

A tanuló ismerje:

- Az összes rúdgyakorlatot, 90 fokon, féltalpon, pózokban

- Tour degagé-t diagonálban

- Pas emboité-t diagonálban

- Grand jetét-t

- Pascouru-t

- Grand fouetté-t félfordulattal

- Grand assemble entournant-ot

A tanuló legyen képes

- a gyakorlatok pontos és szabályos kivitelezésére

- a kombinációk tökéletes előadására, bemutatására

- figyelmét és fizikai felkészültségét összpontosítani a megvalósítandó feladatokra

- felismerni az elemeket, számára ismeretlen kombinációkban is

- a kulturált, finom, ugyanakkor dinamikus mozgásra

A spicc technikát 8. évfolyamban ajánlott elkezdeni, de nem tesszük kötelezővé, igény szerint ezt külön órában oktatjuk az MKM „Alapfokú művészetoktatás” (ROMI SULI kiadó, 1998) táncművészeti tanterve alapján.

Tánctörténet tantárgy

Szakirányú feladatok:

Ismertesse meg a tanulóval

- a tánc művészi, és közhasznú formáit

- a társasági táncélet alkalmait

- a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait, korszakait

- az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját

- néhány alapművét, és ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait

Alakíts ki a tanulókban:

- az esztétikai érzéket

- a művészetek befogadására nyitott attitűdöt

- fogékonyságot a múlt és a jelenértékeinek befogadására

fejlessze a tanuló:

- nem verbális megnyilvánulások iránti fogékonyságát

- a társművészetek iránti érzékenységét

- vizuális memóriáját

- képzelőerejét

ösztönözze a diákot:

- a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására

- az iskolán kívüli tánceseményeken való részvételre

tudatosítsa a tanulóban

- hogy a tánctörténeti ismeretek fejlesztik személyiségét, ízlését, fogékonyságát a különféle előadóművészetek iránt

1. évfolyam

Szakirányú feladatok:

Ismertesse meg a tanulóval

- a köznapi és művészi mozgást

- tér-, idő-, erő kifejezéseket

- a közhasznú és művészi táncot

- a tánc és a társ művészetek kapcsolatát

- a tánctörténet főbb korszakait

- a tánc társadalmi szerepének változásait

Követelmények:

A tanulónak tegyen szert

- a tánc sajátosságaira való érzékenységre

- stílusismeretre

sajátítsa el

- a szakmai szókincset

- és fogalomkészletet

ismerje az évfolyam tananyagát

2. évfolyam

Szakirányú feladatok:

Ismertesse a növendékkel

- a színpadi tánc történetét (romantikus, klasszikus balettek)

- a XX.századi megújulást (balett, modern tánc, folklorizmus)

Követelmények

Két táncelőadás megtekintése és közös feldolgozása

Egy együttes próbájának legalább egy alkalommal történő meglátogatása és feldolgozása

Az éves tananyag ismerete

Modern kortárstánc 1. és 2. tantárgy

Célja:

A modern és kortárstánc technikák megismerése, és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

Modern kortárstánc 1.

Alapfok

Szakmai feladatok

Ismertesse meg a tanulóval

- a modern tánctechnikák jellegzetes lépésanyagának alapjait

- speciális koordinációját, a testközpont szerepét

- a rögtönzési játék szabályait

tegye képessé a tanulót

- az elsajátított tananyag stílusos előadására

- a klasszikus balettől eltérő mozgásnyelv befogadására

Alapfok 1. – 2. év

Szakmai feladatok

Tudatosítsa a növendékekben a spontán rögtönzést

A tanulók tanulják meg megjegyezni a legsikerültebb mozgássorokat, kapcsolattípusokat

Tanuljanak meg rögtönözni, az így felfedezett témákra.

A mozgásanyag tekintetében ösztönözzük a tanulókat a törzs-, és a test pozíciók, valamint a szélsőséges térbeli, ritmikai, és dinamikai kontrasztok használatára.

Követelmény

A tanuló legyen képes

- megjegyezni mozgássorokat,

- spontán rögtönzéseket

- rögtönözni az így felfedezett témákra

- használni technikai adottságait, mozgás memóriáját, koncentráló képességét, muzikalitását, kreativitását

Alakuljon ki az önálló gondolkodás igénye, a rendszeres munka igénye.

Alapfok 3. – 4. év

Szakmai feladatok

A kortárs tánc tréning keretében

- a megfelelő technikai tudás kialakítása a kreatív improvizált mozgássorozatok elvégzéséhez

ismertesse a tanulóval

- a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait

- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait

fejlessze a növendék

- tér és formaérzékét

- előadói készségét

- kapcsolatteremtő képességét

Követelmény

Legyen képes

- felismerni a dinamikai és érzelmi váltásokat.

- Önálló improvizált mozgás sorozatok bemutatására

Tanulja meg

- a biztonságos érkezést, az ugrás magasságának és hosszának szabályozását.

- kapcsolat teremtés technikáit és azok kreatív alkalmazását.

- A tér, ritmika, dinamika tudatos használatát

Modern kortárstánc 2.

A klasszikus balett tanszak alapképzésének elvégzése után a növendékek a Modern kortárstáncot csak a 3. és 4. továbbképzős évben veszik fel újra.

Szakmai feladatok a továbbképző 3. és 4. évre (közös, állandóan fejlesztendő területek)

Ismertesse meg a tanulóval

- a modern és kortárstánc tér-szemléletét

- a dinamikai változatok kifejező erejét

- az improvizáció és kompozíció szabályait

- a kapcsolatteremtés lehetőségeit a mozgásban

Továbbképző 3. évfolyam

Szakmai feladatok (fentiek mellett)

- Ismertesse a tanulóval a Graham -, technika lépésanyagát, sajátosságait alapszinten

Követelmény

A tanuló legyen képes

- Graham - technika lépésanyagát, sajátosságait alapszinten elsajátítani

- A Graham technikában a speciális gerinctartás kialakítására

- A Graham technikában kontrakció –release használatára, a technika dinamikai, ritmikai sajátosságira

- Azokat felismerni és bemutatni

- Improvizációjában alkalmazni

Továbbképző 4. osztály

Szakmai feladatok (fentiek mellett)

Ismertesse a tanulóval a

- A Limón technika lépésanyagát, sajátosságait alapszinten

- A technika jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét

- A mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait

Követelmény

A növendék legyen képes:

- A gyakorlatelemek lehetőleg pontos és tiszta kivitelezésére.

- Azok kombinálására

- Saját koreográfia készítésére és előadására.

10.1.3.2 Népi gyermekjáték tantárgy

1. előképző

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- helyes testtartás, egyenletes járás - izomtónus változtatásának szabályozása
Népi játékok
- fogócskák - kiszámolók - altatók - vonulós játékok - guggolós, kifordulós játékok	- ismerjen legalább 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot


Táncos nyelv
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

2. előképző

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat	- Legyen képes a helyes testtartás és az egyenletes járás végrehajtására
Népi játékok
- fogócskák - kiszámolók - altatók - vonulós játékok - guggolós, kifordulós játékok	- ismerjen további 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot


Táncos nyelv
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

10.1.3.3 Néptánc tanszak

A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát.

A tanszak feladata:

Ismertesse meg a növendékkel

- a hagyományos népi játékokat,

- a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit,

- a mozgásanyag variációs lehetőségeit,

- a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretét,

- a néprajztudomány sajátos megközelítési módját,

- a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában,

- a tánc művészi és közhasznú formáit,

- a társasági táncélet alkalmait,

- a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait,

- az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját,

- az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.

Alakítsa ki a tanulóban

- a rendszeres munka természetes igényét,

- a megfelelő munkafegyelmet,

- a munkájuk tudatos kontrollálását,

- a művészi előadásmód kivitelezését,

- az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összegfüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezni,

- az esztétikai érzéket,

- a művészetek befogadására nyitott attitűdöt,

- fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

Fejlessze a tanuló

- mozgáskultúráját,

- fizikai állóképességét,

- ritmusérzékét,

- hallását,

- zenéhez való alkalmazkodását,

- tér-, forma- és stílusérzékét,

- mozgásmemóriáját,

- koncentráló képességét,

- improvizációs készségét,

- ízlését, kritikai érzékét,

- a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét,

- vizuális memóriáját,

- a képzelőerejét.

Ösztönözze a tanulót

- a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt,

- a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítása,

- a rendszeres múzeumlátogatásra,

- a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására,

- a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére,

- az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények),

- a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése).

Tudatosítsa a tanulóban

- a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt.

Hívja fel a tanulók figyelmét

- a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra.

Tegye nyitottá

- a tanuló személyiségét a folklór iránt

Irányítsa a tanulót

- szakirányú továbbtanulásra,

- a továbbképző folytatására,

- az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

10.1.4 Néptánc tanszak

ÓRATERV

10.1.4.1 A tanszak tantárgyai

Főtárgy:

- népi játék, néptánc

Kötelező tantárgyak

- folklórismeret

Kötelezően választható tantárgyak

- népi ének

10.1.4.1.1 Népi játék, néptánc tantárgy

Előképző

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- helyes testtartás, egyenletes járás - izomtónus változtatásának szabályozása
Népi játékok
- fogócskák - kiszámolók - altatók - vonulós játékok - guggolós, kifordulós játékok	- ismerjen legalább 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot
Néptánc alapok
- játékokhoz fűződő lépések ismerete (galopp, szökellő, szökdelés páros és egy lábon, egyes-kettes csárdás, járás, futás)	- ismerje a tanult játékokhoz fűződő lépéseket
Táncos nyelv
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

2. előképző

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat	- Legyen képes a helyes testtartás és az egyenletes járás végrehajtására
Népi játékok
- fogócskák - kiszámolók - altatók - vonulós játékok - guggolós, kifordulós játékok	- ismerjen további 5 kiszámolót, 5 különböző típusú játékot


Néptánc alapok
- játékokhoz fűződő lépések ismerete (galopp, szökellő, szökdelés páros és egy lábon, egyes-kettes csárdás, járás, futás)	- ismerje a tanult játékokhoz fűződő lépéseket
Táncos nyelv
- előre-hátra - balra-jobbra - kör- és soralakzat

Alapfok 1. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - helyes testtartás kialakítása, egyenletes járás - ugrások egyik lábról másikra, egyről-párosra és fordítva - kis- és nagy ugrások - testfordulatok helyben, járás és ugrás közben - térdhajlítás, féltalpra emelkedés	- magabiztosan használja a különböző ugrásokat, testfordulatokat
Népi játékok
- kiszámolók - guggolós, kifordulós játékok - vonulós és kanyargó játékok - fogócskák - páros szökellők - labdajátékok (elkapók) - naphívogató, esőcsalogatók	- ismerjen legalább 10 népi játékot (legalább 5 típusból) - részvétel a játékban


Néptánc alapok
Dél-dunántúli táncok - ugrós - dudálás: dőlések, járás cifrával-dobogással, sarokra ugrással - lépések, járások, dobogások különböző ritmusra, ütemre - térdrugózások, "höcögők", térdütögetők, cifrák, lengetők - kirúgók, sarokfelkapók - kanásztánc - cifrák a bot fölött - botátugrós motívum, botátadás a láb alatt - lassú csárdás - egyes csárdás, kettes csárdás - tovahaladó csárdás	- ismerje a Dél-dunántúli táncok közül az ugrós, kanásztánc, lassú csárdás (pl. Somogyból) tánctípusok egyszerűbb motívumait
Táncos nyelv
- előre-hátra, balra-jobbra és rézsút irányok - kör- soralakzat, félkör, cikk-cakk - kicsi-nagy, gyors-lassú	- ismerje az alap és rézsútirányokat, használja azokat - magabiztosan mozogjon a különböző alakzatokban (kör, sor, félkör, cikk-cakk)

Alapfok 2. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - egyensúlyozó járás különböző ritmusban - térdhajlítás-nyújtás páros és egy lábon (demi plie, releve), lábcsúsztatások - alappozíciók (I, II, V) - helyben forgás járással, csárdással (esetleg cifrával) - 1/4, 1/2 fordulatos ugrások	- ismerje az alappozíciókat (I,II,V.) - mozgásában tudatosan használja a térdhajlítást, féltalpra emelkedést
Népi játékok
- ügyességi és erőjátékok - párválasztó játékok - csúfolódók, névcsúfolók - kapuzó, hidas játékok - leánykérő játékok	- ismerjen legalább 10 népi játékot (legalább 5 típusból) - aktív részvétel a játékban


Néptánc alapok
- ugrósok: - dobogó, térdrugó, höcögők - cifra motívum (sima, elől, hátul) - és ezek variációi - lengetők - lábütések (csapások - lassú csárdás - a tanult motívumok párban is - karikázó - lépő, futó, csárdások - kanásztánc - cifrák a bot fölött - botátugrós motívum, botátadás a láb alatt	- ismerje a Dél-dunántúli táncok közül a korábban tanultak mellett a karikázó, kanásztánc tánctípusok egyszerűbb motívumait
Táncos nyelv
- tempó: lassú-közepes-gyors - alakzat: vonal, sor - szimmetria - térirányok (1-8)	- tudjon tempót váltani (lassú-közepes-gyors) - ismerje a térirányokat (1-8)

Alapfok 3. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - járás különböző helyzetekben (kartartások, súlypontváltások) - fordulások egyes csárdással, cifrával - forgás helyben - haladás cifrával, közben forgás - ugrás haladással - pozíciók: az eddig tanultak kombinációja	- az ismert motívumokkal tudjon helyben forogni, illetve haladni - tudja a pozíciógyakorlatokat összekapcsolni
Népi játékok
- csúfolók - ügyességi játékok	- ismerjen 10 további népi játékot - aktív részvétel a játékban
Hangképzés, ritmika
- hangterjedelem bővítése - a tanult táncok dalainak további ismerete - Rábaközi dalkincs - mint új anyag - ismerete - új-régi stílusú népdalok (tudatosítás) - lassú-friss tempó tudatosítása - ütemváltó dallamok - a nyolcadérték aprózása - Szünet, mint hangjegyérték - "visszhang", "futótűz" - önálló ritmusalkotás	- további 10 népdal ismerete - ismerje fel a régi és új stílusú népdalokat, a lassú és friss csárdás zenei kíséretét
Néptánc alapok
Somogyi táncok (ugrós, lassú és friss csárdás, karikázó, kanász, dudálás) további motívumainak elsajátítása - Friss csárdás: alapmotívum, forgás, kopogós (buzsáki), lippentős, bukós (Szenna, Kutas) Rábaközi táncok: leánytánc, dus (bokázók, lengetők, cifrák, kopogós, dobogók, csapások) verbunk: bemérő, tapsos, csizmaverő, haladó	- ismerje a Somogyi táncrendet (dudálás, ugrós, lassú és friss csárdás, kanász) valamint a Rábaközi táncok közül a dus, körverbunk egyszerűbb motívumait
Táncos nyelv
- rézsút irányok - rendezői bal-jobb - cikk-cakk vonal - hullámvonal és a különböző alakzatok variációi - hasonlóság, azonosság, különbözőség	- tudja a különböző alakzatokat variálni - aktív részvétellel

Alapfok 4. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - kombinált fej, váll, kar, hát, vállgyakorlatok - ugráskombinációk fordulatokkal - ollók előre, hátra, oldalra - fordulatok, forgások különböző tanult motívumokkal	- tudjon ugráskombinációs gyakorlatokat végrehajtani - tudjon fordulatokat, forgást az ismert motívumokkal
Népi játékok
- sportszerű játékok - eszközök, ügyességi, sportszerű játékok	- ismerjen 5 eszközös, ügyességi, sportszerű játékot
Hangképzés, ritmika
- szólóéneklés fejlesztése - rubato dalok éneklése - hajlítások - dél-alföldi dalkincs ismerete - önálló éneklési stílus kialakítása - asszimmetrikus ritmus - táncok ritmushangszeres kísérete (doromb, köcsögduda, nádsíp, ütőfa.…)	- ismerje fel az aszimmetrikus ritmusokat - tudjon hajlítással énekelni - ismerje a tanult táncok zenei anyagát
Néptánc alapok
Somogyi eszközös táncok: - üveges leánytánc (üveg a fejen és kézben, illetve a földön) - kanásztánc (fiúk) Dél-alföldi táncok: - féloláhos: csapások, bokázók, cifrák, kopogók, légbokázó, cifra, csapások, földcsapó, haladó, bokázó - lassús: csárdás párban, friss csárdás: bukó-fordító (forgás-forgásváltás) Gyimesi héjszák (öreges, kerekes, tiszti…) - esetleg nemzetiségi táncok (horvát, német)	- ismerje a Somogyi eszközös táncokat: üveges leánytánc, kanásztánc (fiúk), valamint a Dél-alföldi táncok közül az olához és lassús motívumait. - tudja a Gyimesi héjszák közül: a rendes, tiszti, korobjászka, kerekes
Táncos nyelv
- dinamika-plasztika - lendület - tánc közbeni térbeli, táncbeli korrigálások - a tanultak alkalmazása színpadon - szimmetria, aszimmetria	- tudja a tanultakat alkalmi színpadi körülmények között

Alapfok 5. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok

Követelmények

Tánctechnika

- gimnasztika

- ugrások, forgások

- kombinált gyakorlatok

- lábkörzések

- nehezített koordinációs gyakorlatok

- ismerje a lábkörzéseket, tudja ezeket végrehajtani

- tudjon kombinált gyakorlatokat összekapcsolni

Népi játékok

- sportszerű játékok

- eszközös ügyességi játékok

- labdás játékok

- ismerjen további 5 eszközös, ügyességi, sportszerű játékot

Hangképzés, ritmika

- hosszabb ritmusképletek memorizálása

- dallamhajlítások

- önálló éneklési stílus kialakítása

- a régi és új stílus kialakítása

- a régi és új stílus jegyeinek tudatosítása

- ritmushangszeres kíséret

- tudjon hosszabb ritmusképleteket memorizálni

- ismerje a tanult táncok zenei anyagát

Néptánc alapok

- Szatmári verbunk, lassú és friss csárdás, hajlikázó (hegyezők, bokázók, forgás előre-hátra, felhúzós figura, keresztező, kisharang, különböző csárdások, forgások, kiforgatások, útvetők, csapások, kapuzók, egyéni figurák)

- kalocsai mars

- esetleg nemzetiségi táncok (horvát, német…)

- ismerje a Szatmári táncrendből: verbunk, lassú és friss csárdás, hajlikázó, valamint a Kalocsai mars motívumait

Táncos nyelv

- frontirányok ismerete, tudatos használata

- a motívumok plasztikai jegyeinek eltérő változásai

- a motívumok dinamikai jegyeinek eltérő változásai

- ismerje a motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeit

- tudja a tanultakat alkalmi színpadi körülmények között

Alapfok 6. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok

Követelmények

Tánctechnika

- gimnasztika

- az eddig tanultak kombinációja

- ugró, forgó gyakorlatok kombinációja

- tudja a tanultakat kombinálni

- ismerje a tánctanuláshoz szükséges technikai elemeket

Népi játékok

- sportszerű játékok

- eszközös ügyességi játékok

- labdás játékok

- ismerjen további 5 eszközös, ügyességi, sportszerű játékot

Hangképzés, ritmika

- összetett koordinációs gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás)

- a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből

- magabiztosan hajtson végre összetett koordinációs gyakorlatot (láb-kéz-fej)

- ismerje a tanult táncok zenei anyagát

Néptánc alapok

- Széki táncok (sűrű és ritka tempó magyar vagy négyes, lassú, csárdás)

- rábaközi verbunk (Szil, Kapuvár, Kóny)

- rábaközi dus

- sárközi karikázó

- szabadon választott táncanyag

- ismerje a Széki táncrend táncai közül a sűrű és ritka tempót, magyart, lassút, csárdást

- bővítse ismereteit a rábaközi körverbunkról, dusról

- ismerje a Sárközi karikázó motívumait (lépő, csárdás, futó)

- a tanult táncrendekből tudjon magabiztosan improvizálni legalább hármat

Táncos nyelv

- a tanultak tudatos alkalmazása próbán, szabad tánc közben, koreográfiák eltáncolása során

- ismerje a motívumok ritmikai, dinamikai, plasztikai jegyeit

- tudja a tanultakat alkalmi színpadi körülmények között

Továbbképző 1. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - az eddig tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi	- az ismert technikai gyakorlatokat tudja magabiztosan végrehajtani, összekapcsolni
Népi játékok
- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok	- aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat
Hangképzés, ritmika
- összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - többszólamú ritmusgyakorlatok - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből	- tudjon önállóan ritmusképletet alkotni - ismerje a tanult táncok zenei anyagát
Néptánc alapok
Székelyföldi táncok - verbunk: bokázó, légbokázó, terpeszbokázó, kopogók, csapásolók, - forgatós: összerázó, átvető, összeugró, csapások, kiforgatók, forgatások, forgás - szökős: cifrák, kopogók	- ismerje a Székelyföldi táncok közül valamelyik táncrendet (verbunk, forgatós, szökős vagy verbunk, forduló…)
Táncos nyelv
- a tanultak ismerete, tudatok alkalmazása	- a tanultakat tudja alkalmazni a színpadi táncolás és a szabad tánc közben

Továbbképző 2. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - az eddig tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi	- az ismert technikai gyakorlatokat tudja magabiztosan végrehajtani, összekapcsolni
Népi játékok
- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok	- aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat
Hangképzés, ritmika
- összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása	- tudjon önállóan ritmusképletet alkotni - ismerje a tanult táncok zenei anyagát
Néptánc alapok
Palóc táncok - karikázó - csárdás, bekezdő, bukós, sergő, váltó jobbra-balra - verbunk - lépő, fordulgató, lengető, bokázó, csapások, cifrák, hegyező, sarkazó - csárdás - egylépéses, aprózó, szaladó, mártogató, forgás, forgásváltás, csalogatós Széki táncrend - sűrű és ritka tempó - bekezdő, pihenő, csapások, ollók, zárások, lábkörzések, motívum-kombinációk - négyes és csárdás - bekezdő, lépő, váltó, kopogók, páros forgók - lassú - páros összefogódzás, lassú lépő helyben, fordulva és előre-hátra - porka, hétlépés - ropogtatás, páros forgó, előre-hátra lépő, leány kiforgatása, csapás díszítés	- ismerje a Palóc táncokat (karikázó, verbunk, csárdás) ezek motívumait - bővítse ismereteit a Széki táncrend táncaiból (sűrű és ritka temó, magyar, lassú, csárdás, porka, hétlépés)
Táncos nyelv
- a tanultak tudatos alkalmazása próbán, szabad tánc közben, koreográfiák eltáncolása során	- a tanultakat tudja alkalmazni a színpadi táncolás és a szabad tánc közben

Továbbképző 3. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - az eddig tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi	- az ismert technikai gyakorlatokat tudja magabiztosan végrehajtani, összekapcsolni
Népi játékok
- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok	- aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat
Hangképzés, ritmika
- összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása	- tudjon önállóan ritmusképletet alkotni - ismerje a tanult táncok zenei anyagát
Néptánc alapok
Mezőségi táncok - lassú cigánytánc - szászka - ritka szökős - sűrű csárdás - korcsos - négyes - ritka és sűrű magyar legényes Kalotaszegi táncok - legényes - csárdás - szapora	- ismerje a minőségi táncok (lassú cigánytánc, szökős, sűrű csárdás, ritka és sűrű magyar) vagy a Kalotaszegi táncok (legényes, csárdás, szapora) motívumait
Táncos nyelv
- a tanultak alkalmazása próbán, szabad tánc közben, koreográfiák eltáncolása során	- a tanultakat tudja alkalmazni a színpadi táncolás és a szabad tánc közben

Továbbképző 4. évfolyam

Szakirányú feladatok és követelmények

Szakirányú feladatok	Követelmények
Tánctechnika
- gimnasztika - az eddig tanultak kombinációja - ugró, forgó gyakorlatok kombinációi	- az ismert technikai gyakorlatokat tudja magabiztosan végrehajtani, összekapcsolni
Népi játékok
- sportszerű játékok - eszközös ügyességi játékok - labdás játékok	- aktívan vegyen részt a különböző népi játékokban (sportszerű, eszközös, ügyességi) - ismerje a szabályokat
Hangképzés, ritmika
- összetett koordinációs és ritmikai gyakorlatok (láb-kéz-fejmozgás-taps) - a különböző tánctípusú és dialektusú zenei anyagok felismerése, alkalmazása a tanult táncrendekből - többszólamú ritmusgyakorlatok - ritmusképletek önálló alkotása	- tudjon önállóan ritmusképletet alkotni - ismerje a tanult táncok zenei anyagát
Néptánc alapok
a tanult táncrendek ismétlése, kiegészítése, továbbfejlesztése	- ismerje a tanult táncrendek táncait, azok motívumait - a tanult táncrendekből magabiztosan tudjon improvizálni legalább hármat
Táncos nyelv
A tanultak tudatos alkalmazása próbán, szabad tánc közben, koreográfiák eltáncolása során.	- a tanultakat tudja alkalmazni a színpadi táncolás és a szabad tánc közben

10.1.5 FOLKLÓRISMERET

Alapfok 3-6. évfolyam, Továbbképző 1-4. évfolyam

10.1.5.1 Alapfok 1. év

Szakirányú feladatok

Ismertesse meg a tanulóval

- a néphagyomány ünnepi rítusainak formai összetevőit,

- illetve történeti rétegeik eredetének forrásait

- egy-egy jeles napi rítus elemeit (eredeti formában)

- a téli napforduló ünnepkörét

Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepkör ismertetése játékos, szórakoztató formában, közismert példák felvonultatásával történjen.

Követelmény

A tanév folyamán ismertetett ünnepkörhöz kötődő hagyományok ismerete, időbeni meghatározása.

A növendék minden ünnephez kötötten ismerjen legalább egy mondókát vagy dalt.

Tananyag

Népszokások, bevezetés

Egy-egy jeles napi rítus formai elemei a következők:

- rítuscselekmény

- mondott rítus (ének, mondóka, szerepszöveg),

- rítusmagyarázat (eredetmonda, a szokás funkciójának, miértjének népi magyarázata ),

A téli napforduló ünnepköre

(Ádventtől vízkeresztig )

Ádvent („Kisböjt”)

- időbeni meghatározása, egyházi értelme, jelentősége,

- a fonó szokásköre, szerepe a falu téli szokásaiban,

- disznótor

Miklós nap (XII.6.)

- Miklós püspök legendája (ajándékozás)

Luca nap ( XII.13.)

- egykori évkezdés, napforduló

- Luca széke, hiedelemmondák.

Karácsony (XII.25-26.)

- Szenteste (vigília-kérdés),

- a téli napforduló pogány ünnepe (Baldr- mitosz),

- karácsonyi asztal, étkezési szokások,

Betlehemezés

- Jézus születésének dramatizált megjelenítése. Központi magja a pásztorjáték. (Betanulás, szerepek, bábtáncoltató forma.)

Regölés

- fő időpontja István nap (vértanu)

- jelmezek, szereplők, hangszerek,

Aprószentek (XII.28.)

- újszövetségi történet,

- korbácsolás, vesszőzés,

- legényavatás.

Szilveszter-Újév (Kiskarácsony)

- évkezdő szokások: zajkeltés, pásztorjárás, köszöntők, aranyos víz,

Vízkereszt (I.6.)

- újszövetség történetei ( a három napkeleti bölcs, Jézus megkeresztelése, kánai menyegző),

- vízszentelés, krétaszentelés, házszentelés,

- csillaghordás, csillagének, a karácsonyi ünnepkör lezáró, a farsang kezdő időpontja.

10.1.5.2 Alapfok 2. év

Szakirányú feladatok

Az első évi téli ünnepkör elmélyültebb megismerése.

Az ünnepkör szerepjátékok és dramatizált játékok megismertetése, előadása

Ismertesse meg a tanulóval a szokás funkciójának, miértjének népi magyarázatát (rítusmagyarázat)

Követelmény

A tanulók csoportosan alakítsák ki és határozzák meg az ünnepkörhöz kötődő két ünnep dramatizált előadását.

A begyakorolt, megtanult népszokást mutassák be a helyi lakóközösség számára.

Ismerje az ünnepek rítusmagyarázatát.

Tananyag

A téli napforduló ünnepköre

(Ádventtől vízkeresztig)

Ádvent (Kisböjt)

- időbeni meghatározása, egyházi értelme, jelentősége,

- a fonó szokásköre, szerepe a falu téli szokásaiban

- disznótor.

- ádvent- kezdő névnapok, a hozzájuk kapcsolódó mágikus, jósló praktikák (András, Katalin, Borbála),

Miklós nap (XII. 6.)

- Miklós püspök legendája (ajándékozás),

- fonóbeli alakoskodás,

Luca nap (XII. 13.)

- egykori évkezdés, napforduló,

- Luca apokrif szent,

- Luca női démon, kapcsolatos a fénnyel, a baromfi termékenységével

- lucajárás,

- kotyolás,

- Luca széke, hiedelemmondák.

Karácsony (XII. 25-26.)

- Szenteste (vigília-kérdés),

- a téli napforduló pogány ünnepe (Baldr –mítosz),

- keleti misztérium- kultuszok (Mithrász),

- hanuka,

- újszövetség történet (Jézus születése),

- karácsonyi asztal, étkezési szokások,

- mágikus és jósló praktikák,

- kántálás, névnapköszöntők, vesszőhordás, Paradicsom-játék.

Betlehemezés

- Jézus születésének dramatizált megjelenítése. Központi magja a pásztorjáték. ( Betanulás, szerepek, bábtáncoltató forma.)

Regölés

- fő időpontja István nap (vértanú)

- jelmezek, szereplők, hangszerek,

- a rítusének szövegének elemzése ( szervas-ének, párosító, jókívánság, koledálás),

- földrajzi- történeti elterjedése,

- ősvallási, ősköltészeti elemek.

Aprószentek (XII. 28.)

- újszövetségi történet,

- korbácsolás, vesszőzés,

- legényavatás.

Szilveszter- Újév (Kiskarácsony)

- évkezdő szokások: zajkeltés, pásztorjárás, köszöntők, aranyos víz,

- mágikus és jósló praktikák,

- étkezési szokások,

- a moldovai magyarok „hejgetése”.

Vízkereszt ( I.6.)

- újszövetség történetei ( a három napkeleti bölcs, Jézus megkeresztelése, kánai menyegző ),

- vízszentelés, krétaszentelés, házszentelés,

- csillaghordás, csillagének- karácsonyi ünnepkör lezáró, a farsang kezdő időpontja.

10.1.5.3 Alapfok 3. év

Szakirányú feladatok

Jeles napok ismertetése (Vízkereszttől Dömötör napig)

Az időszámítás kérdéseinek átismétlése, különös tekintettel a mozgó (luniszoláris) ünnepekre.

Fejlessze a csoportos megszólalás képességét, a szerep, illetve dramatizált játékokban történő együttműködés képességét.

Fejlessze az egyén és a csoport együttműködését.

Követelmény

A tanuló ismerje a jeles napokat és a kötődő népszokásokat, hagyományokat.

A tanuló ismerje azok jelentését és magyarázatát.

A tanuló legyen képes minden ünnephez kötődően egy-egy mondókát, dalt, vagy dramatizált jelenetet előadni.

Tananyag

Jeles napok

(Vízkereszttől Dömötör napig )

Farsang (I.6.- húshagyókedd )

- a házasságkötések és az ezekhez kapcsolódó többnapos mulatságok legfőbb időszaka,

- maszkos alakoskodások, alkalmaik (fonó, lakodalom),

- maszkos felvonulások ( téltemetés, farsangtemetés, „momento mori”),

- bálszervezés, adománygyűjtés, táncalkalmak,

- rétegmulatságok ( asszonyfarsang, pásztorfarsang ),

- a mohácsi sokacok busójárása ( eredetmonda ),

- a hétfalusiak borics-tánca ( európai moreszka hagyomány).

A farsang szoláris jeles napjai:

- II.2. Gyertyaszentelő (időjárásjóslás )

- II.3. Szent Balázs püspök legendája,

- balázsolás, iskolástoborzás.

Nagyböjt ( hamvazószerdától húsvétvasárnapig )

- egyházi- vallási értelme, tilalmak, kötelességek,

- böjti játékok, karikaűző,

- a nagyböjt időszakán belüli szoláris ünnep:

- Gergely-járás (III.12.): iskolás –toborzó, adománygyűjtő szokás.

Virágvasárnap ( húsvét előtt egy héttel )

- újszövetségi történet ( Jézus bevonulása Jeruzsálembe ),

- barkaszentelés, bárkával kapcsolatos mágikus praktikák,

- kiszehordás, villőzés, zöldág-járás.

Nagyhét

- az újszövetségi passió-történet kivetítve a hét egyes napjaira,

- általános illusztrációs, megtisztító rítusok.

Nagycsütörtök

- a harangok elmennek Rómába „ kerepelés,

- Pilátusverés.

Nagypéntek

- a legszigorúbb böjt, tüzek kioltása,

- rituális mosakodás, szótalan víz, hollóvíz, féregűzés.

Nagyszombat

- új tűz gyújtása, tűzszentelés

Húsvét vasárnapja

- hajnali Jézus keresés, halottkultusz maradványai ( halottetetés, kolduskalács..),

- körmenet, határjárás, határkerülés,

- ételszentelés, húsvéti asztal, étkezési szokások.

Húsvét hétfő

- termékenységvarázsló locsolás, vesszőzés,

- tojásajándék, a tojás mitikus jelentősége, szimbolikája, a díszített tojás, ( keddi viszontöntözés )

Fehérvasárnap

- a komatál küldés fő időpontja,

- a műrokonság (mátkaság, komaság ) jelentősége a paraszti életben.

Zöldfarsang

- játszó

- a fiatalok játékszokásai.

10.1.5.4 Alapfok 4. év

Szakirányú feladatok

A Húsvét – Pünkösdi ünnepkör szoláris ünnepeinek ismertetése

Ismertesse a növendékkel a hagyományos paraszti élet fenti ünnepkörhöz kötődő hagyományait, ezek eredetét, és a hozzájuk fűződő mondákat.

Vigye el a növendékeket a folklórhelyeket bemutató gyűjtőhelyekre, múzeumba skanzenba, stb. és bátorítsa azok önálló, családi látogatására is.

Követelmény

A tanuló legyen képes egy általa meglátogatott folklórgyűjtemény teljes, vagy részleges anyagának bemutatására – szóban, vagy összefoglaló írásos munkában (projekt).

A növendék legyen képes felidézni a népszokások idejét és rítusrendjét, az egyes ünnepek konkrét megjelenését.

A tanuló tudjon előadni népdalokat, rítuséneket és szokásszövegeket.

Tananyag

A húsvét-pünkösdi ünnepkör szoláris ünnepei

Pünkösd

- újszövetségi értelme

- az ókortól dokumentálhatóan a természet megújulásának ünnepe

- a középkor óta ismert szokás a pünkösdi király és királyné jelképes házassága a termékenység serkentése végett

- a magyar falvakban pünkösdi királyt választottak vagy jelöltek ki ügyességi és erővetélkedők győzteseiből, aki egy év tartamára a legények kiváltságokkal rendelkező elöljárója lett,

- helyenként szinte napjainkig szokás a pünkösdi királyné körülhordozása vallási emlékünnepként, és kender növekedését serkentő mágikus szertartásként,

- Árpád házi Szent Erzsébet legendája, rózsacsoda, pünkösdi rózsa,

- a májusfa táncmulatság rendezésével való „kitáncolása”, kidöntése az ünnepkör lezárása.

Szent György nap (IV. 24.)

- Kezdő jellegű gonoszjáró nap, főként a marhatartással, tejhaszonnal kapcsolatos mágikus cselekmények ideje ( első kihajtás, harmatszedés),

- körmenetek, határjárások,

- általában varázslásra, mágikus eszközök szerzésére, készítésére, gyógyfűvek gyűjtésére különösen alkalmas dátum,

- az elásott kinccsel kapcsolatos hiedelmek kapcsolódnak hozzá,

- időjósló.

Május elseje

- az újjászülető természet ünnepe, a természetben tartott mulatságok, majálisok ideje,

- falun zöld lombokkal díszítik, a házakat,

- fontos gonoszjáró nap, a boszorkánygyűlések jeles dátuma,

- a legények szerelmi jelként májusfát állítanak kedvesük háza elé.

Szent István napja (VI.24.)

- jóllehet már a nagy munkák idejére esik, csillagászati jelentősége miatt kiemelkedő ünnep: a nyári napforduló, legrövidebb éjszaka dátuma,

- tűzgyújtás, tűzugrás, tüzes kerekek gurítása, tűztutajok úsztatása (nap- és fényszimbolika, mágia),

- gazdasági jeles nap : a gabona töve „megszakad”, tovább nem nő csak érik.

10.1.5.5 Továbbképző 1. év

Szakirányú feladatok

Ismertesse meg a növendékekkel a munkavégzéssel kapcsolatos ünnepeket.

Közös kutatással tárják fel a paraszti munkavégzés helyi hagyományait, és vegyenek részt a tanév folyamán egy lakóhelyen, vagy más tájegységen zajló munkafolyamatban (szüret,

Követelmény

A tanuló ismerje fel a rítusokat és legyen képes azokról összefüggen rövid előadást tartani.

A tanuló legyen képes egy általa megismert munkafolyamat lezárásához kötődő ünep szokásainak bemutatására – szóban, vagy összefoglaló írásos munkában (projekt).

Tananyag

Munkavégző ünnepek

Az egyes, különösen fontos paraszti munkafolyamatok lezárásának ünnepei.

Aratás

- kezdés: Péter-Pál (VI.29.), Sarlós Boldogasszony (VII.2.),

- aratókoszorú, felvonulás, aratóbál.

Szüret

- kezdés, hegytörvények,

- szüreti koszorú, szüreti bál ( a neves borvidékeken különösen díszes külsőségek),

Leányvásárok ( gesztenyeszüret)

- az exogám közösségek házasságszerzési alkalmai (Baranya -Sárköz)

Pásztorok és cselédek évadzáró napjai

Szentmihály nap (IX.29.)

- országosan a szezonra szerződött bérmunkások elszámolási és esetenként újrafogadási napja,

- bálok,

- időjóslás.

Vendel (X.20.)

- főként a nyugati területek juhászainak ünnepe.

Dömötör (X.26.)

- a keleti területeken „juhász újév”.

Disznótor ( András nap körül, ádventben )

- családi, szűkebb körű mulatság,

- nyársdugás.

10.1.5.6 Továbbképző 2. év

Szakirányú feladatok

Ismertesse meg a növendékekkel:

- az emberélet fordulóit

- azokhoz kapcsolódó szokásokat, hagyományokat

A tanulók saját családi és rokoni körükből keressenek a szokások és hagyományok vonatkozó eseményeihez példákat, és ezt osszák meg a csoporttal.

Követelmény

A tanulók ismerjék

- az emberélet fordulóihoz kötődő hagyományokat

- az átmenetek rítusait

A tanulók végezzenek családi kutatást ezen hagyományok körében, és szóban vagy írásban ismertessék azt csoportjukkal (projekt).

Tananyag

Az emberélet fordulói

(Az átmenetek rítusai)

Születés

- az újszülött családba fogadásának formái,

- paszita, komatál,

- keresztelő (névadási szokások, keresztelők szerepe),

- keresztelői mulatság.

Gyermekkor

- gyermekjátékok (táncoktatóval egyeztetve ),

- a paraszti gyermekkor tárgyi környezete,

- munkára nevelés, a munkába állás fokozatai,

- a gyermekmunka, mint szokásalkalom (libaőrzés stb…),

- gyermekkiváltságok,

Legényélet, leányélet

- serdülők számára a szervezett alkalmak, ahol elsajátítják a felnőtt fiatalság viselkedésmódját, belenőnek ( serketánc, buhabál, aprók tánca, gyermeklakodalom, gyermekfarsang),

- a nem felavatott serdülők tilalmai, a tabuk megszegésének megtorlása,

- legényavatás, leányavatás (legénycéh, banda, leányklasszis, kórus ),

- a fiatalok együttes szórakozásának, megmutatkozásának többé –kevésbé szervezett alkalmai ( táncalkalmak, játszó, kollektív munkaalkalmak, bizonyos jeles napok szokásai),

A házasság előkészítése

- leánynéző, háztűznéző, kéretés,

- házasságkötést megelőző jogi megállapodások, móring, hozomány,

- kézfogó, eljegyzés, jegyajándék

Lakodalom

- a lakodalmi rítusok rendje

- lakodalmi tisztségviselők, szerepek ( vőfélykönyvek ),

- lakodalmi táncok, alakoskodó, szórakoztató szokások,

- hérész, hívatlanok,

- táji eltérések (pl.: porkolás – mosdatás, menyasszonytánc, újasszonytánc ).

10.1.5.7 Továbbképző 3. év

Szakirányú feladatok

Ismertesse meg a növendékekkel:

- A magyar nép hiedelemvilágát (sámánizmus, pogány elemek, keresztény elemek).

- A hiedelemvilág történeti rétegeit

- A magyar ősvallást

- Világképet

- Természetfeletti lényeket

- Természeti démonokat

10.1.5.8 Követelmények

A tanulók ismerjék

- a hiedelemvilág történeti rétegeit (ősmagyar, európai pogány vallások, zsidó-keresztény kultúra).

- paraszti hiedelemvilág főbb szereplőit, tudják ezek funkcióit (Sámán, táltos, ludvérc, ördög, boszorkány, tündér, tudományok, látók…).

Tananyag

A magyar nép hiedelemvilága-bevezetés (sámánizmus, pogány elemek, keresztény elemek).

A hiedelemvilág történeti rétegei.

Az ősmagyar réteg: finnugor és ótörök elemek, sztyeppék nomád állattartóinak világképe.

Európai pogány vallások, a zsidó-keresztény kultúra.

A magyar ősvallás:

Régészeti, nyelvészeti, történeti adatok (fordított túlvilág, többlélekhit, toteminus).

Sámánizmus (alapelemei: közvetítő funkció, transztechnika, sámánbetegség).

A sámánizmus nyomai a paraszti kultúrában (táltos, halottlátó, mesei motívumok).

Világkép:

A sámánhitű népek világképe: mítoszok a világ keletkezéséről, életfa, világfa, égitestekkel kapcsolatos hiedelmek, tűzkultusz, növények – állatok - emberi testrészek.

Természetfeletti lények

Alsómitológia-animizmus, meselények, hiedelemlények.

Lidérc, lúdvérc (fényjelenség, tüzes ember).

Negatív női démon, tündérek, ezek összefonódása a boszorkánnyal, kísértet.

Természeti démonok (vízilények-sellő, Hany Istók, erdei lények, óriások, törpék):

Ördög-démon (alvilági lény, gonoszság, funkciója, megjelenése a néphitben, mesékben).

Luca - boszorkány (visszautalás a jeles napra, téli napfordulóval való kapcsolatok, asszonyi tilalmak, hazafi tevékenység).

Természetfeletti erővel rendelkező emberek:

Táltos (táltos mondák, sámánizmus, a pogány sámán).

Garabonciás (elterjedése, keveredés a nyugati mágusokkal,).

Boszorkány (a népmesei boszorkány, a vasorrú bába - Baba Jaga -, középkori boszorkányperek, eretnekség.

Tudományosok (a boszorkányok ellenfelei, tudóspásztor, tudós molnár, ördöngösség).

Látók, nézők, gyógyítók (átmenet a született tudós és a szerződött ördöngösök között, halottlátó, javasember, csontkovács).

Magyar tündérmesék hiedelemvilága

Babona, babonás cselekmények (rontás, igézés, szerelmi varázslatok, védekezési praktikák, ráolvasások, jövendölések).

10.1.5.9 Továbbképző 4. év

Szakirányú feladatok

Ismertesse meg a tanulókkal

- A magyar nép táji, történeti csoportjait (vallási különbségek, saját identitástudású néprajzi-etikai csoportok)

- Az egyes csoportok kialakulásának és hagyományos kultúrájának eltéréseit

Az eddig tanult folklórismeretek elhelyezése földrajzi és történelmi keretek között.

Követelmények

A tanuló ismerje

- a néprajzi-etikai csoportok elkülönítésének jellemzőit.

- a magyar népi tájfelosztást, a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk, hagyományos népi kultúrájuk legfőbb momentumait (Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva, Bukovina).

Tananyag

A magyar nép táji, történeti csoportjai - bevezetés. (vallási különbségek, saját identitástudású néprajzi-etikai csoportok)

Dunántúl:

- Bakony, Balaton-felvidék,

- Göcsej és Hetés,

- Mezőföld,

- Ormánság,

- Őrség,

- Kisalföld,

- Somogy,

- Szlavónia,

- Zselic,

- Sárköz.

(Film- és hanganyag megtekintése, a fenti tájakról, népcsoportokról.)

Felvidék:

- A palócokról (történeti háttér, földrajzi elhelyezkedés, viselet),

- Barkók,

- Csallóköz,

- Mátyusföld,

- Galga-mente

- Matyók,

- Tokaj-Hegyalja,

- Zoborvidék.

(Film- és hanganyag megtekintése, a fenti tájakról, népcsoportokról.)

Alföld:

- Bácska, Bánát,

- Bodrogköz

- Debreceni hajdúk,

- jászok

- Kalocsa-vidék (Kalocsai - Sárköz),

- Kunok,

- Szeged-vidék.

(Film és hanganyag megtekintése a fenti tájakról, népcsoportokról)

Erdély, Partium, Moldva, Bukovina:

- Erdély és a Partium történelme általában,

- Kalotaszeg,

- Mezőség,

- Szék,

- Székelység,

- Csángók (Moldva, Gyimes, Hétfalu).

(Film- és hanganyag megtekintése a fenti tájakról, népcsoportokról.)

10.1.6 Népi ének tantárgy

10.1.6.1 Alapfok 1. és 2. évfolyam

10.1.6.2 Alapfok 1. év

Szakirányú feladatok:

A növendékek ismerjék meg a

- a népi játékok dallam-, és ritmusvilágát

- a negyed- és nyolcadértéket

- a párosütemű lüktetést

- a pentaton dallamsorokat

- a korosztályi sajátosságának megfelelő népi gyermek-, ill. népdalokat

- negyed, nyolcad értékű járást

legyenek képesek

- az ugrós-csárdás dallamok felismerésére, azonosítására

- kis hangterjedelmű dalok éneklésére játék, tánc közbeni

- szabad éneklésre

Követelmények

Tudjon legalább 5 népdalt és 5 gyermekdalt énekelni

Ismerje fel a negyed, nyolcad értéket, tudja azt visszaadni

Tudjon visszatapsolni páros ütemű ritmusképleteket

Pentaton dallam hangjait képes legyen intonációra figyelve megszólaltatni.

Ismerje fel az ugrós és a csárdás dallamokat

10.1.6.3 Alapfok 2. év

Szakirányú feladatok:

Természetes testtartás kialakítása

Helyes légzés elsajátíttatása

Intonációs és ritmusgyakorlatok bevezetése és alkalmazása

Ütempáros és strófikus elemeket tartalmazó gyermekjáték-fűzér megtanítása

A tanult dalok kísérete ritmushangszerekkel

A tanult ritmusok visszatapsolása

A kéz-láb kétszólamú munkája

A népi játékok dalanyagának ismerete

Ugrós, lassú és friss csárdás, karikázó dallamok felismerése, ismerete

A tanult dalok önálló éneklése (önálló kezdéssel)

Dinamikai gyakorlatok (gyors-lassú, halk-hangos)

Zárt hangzók helyes ejtése

Követelmények

A tanuló törekedjen

- a tiszta intonációra

- a természetes testtartásra

- a helyes légzésre

legyen képes:

- hosszabb páros ütemű ritmusképletek visszatapsolására, dobogására

- népdal eléneklésére

- alkalmazkodni együttes éneklés során csoporttársaihoz mind intonációban, mind ritmusban. mind hangerőben

A tanult dalokat tudja önállóan elénekelni.

10.2 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

10.2.1 AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

- Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

- A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

- A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció magjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

10.2.2 A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére.

Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait.

Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót:

- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,

- a vizuális információk, közlemények megértésére,

- a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,

- a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,

- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére,

- a kifejezési eljárások használatára,

- az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére,

- a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,

- a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére,

- a vizuális önkifejezésre, alkotásra,

- a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére,

- tervezésre, konstruálásra,

- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,

- eszközhasználatra, anyagalakításra,

- a baleset- és munkavédelmi előírások betartására,

- tárgykészítésre, környezetformálásra,

- a kézműves tevékenységek gyakorlására,

- a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére,

- a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,

- a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások

- befogadására,

- a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére,

- a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé:

- a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.

Alakítsa ki a tanulóban:

- az esztétikum iránti igényt,

- az esztétikai élményképességet,

- az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

10.2.3 AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

10.2.3.1 Textilműves tanszak

Cél az alkotás örömének felkeltése, fokozása, beépítése a mindennapjaikba.

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

ÓRATERV

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie.

A tanszak tantárgyai:

Vizuális alapismeretek

- Az előképző komplex művészeti tárgya.

- Kötelező tantárgyak

- Rajz-festés-mintázás.

- Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat.

- Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai

- Iparművészet: textilművesség;

A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.

A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg.

A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket.

A képzőművészet, iparművészet területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.

A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevételével a növendék más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

10.2.4 AZ ALAPFOKÚ KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI

10.2.4.1 Rajz – festés –mintázás

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél – és feladatrendszert határozza meg:

- a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése,

- a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,

- a megjelenítő és kompozíciós képesség fejlesztése.

- a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás,

- jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,

- jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,

- a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása,

- az egyes festői és szobrászati technikák megismerése, alkalmazása,

- a művészettörténet nagy korszakainak ismerete,– a vizuális kifejezőkészség fejlesztése.

10.2.4.1.1 Követelmények

- A tanuló az alapfok végén ismerje:

- a rajz-festés-mintázás alapelemeit,

- a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,

- a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,

- a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,

- a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

- A tanuló legyen képes:

- a látványt értelmezni,

- a kompozíciós ismereteket alkalmazni,

- a síkban és térben alkotásokat létrehozni,

- a művészettörténet nagy korszakait ismertetni.

- A tanuló a továbbképző végén ismerje:

- a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,

- azok jel- és jelentésrendszerét,